Mit hozott az üzleti titok külön szabályozása?

Az üzleti titok jelentősen hozzájárulhat a vállalkozás versenyelőnyéhez, amelyet azonban csak akkor véd a törvény, ha a jogosult maga is megtette a védelme érdekében az ésszerűen elvárható lépéseket. Az új szabályozás egy helyre gyűjtötte az üzleti titokra vonatkozó szabályokat, és új keretbe foglalva kiemelte annak vagyoni értékét.

Az új szabályozás háttere

A TRIPS egyezmény még a 90-es években ugyan jelentős lépés volt az üzleti titokra vonatkozó szabályozás világszerte történő összehangolásában, ennek ellenére az EU tagországai között jelentős különbségek maradtak.

Ezt kívánja áthidalni az üzleti információk védelméről szóló irányelv[1], melynek a magyarországi átültetése az üzleti titok védelméről szóló külön törvény[2]

Modernebb felfogást tükrözve ezáltal az üzleti titok szabályozása kikerült a Ptk személyiségi jogi részéből, és közelebb került a szellemi tulajdonjogokhoz. Ennek megfelelően immár nem személyiségi jogi jellegű, hanem a külön jogszabályban biztosított, vagyoni jogi jellegű védelmet élvez.

Ez egyúttal feloldja a Ptk-nak azt a korábbi megoldását, hogy az üzleti titok személyiségi jogi védelmet élvezett, miközben forgalomképes és elidegeníthető is volt, amely személyhez űződő jogoknál meglehetősen szokatlan.

Ráadásul az üzleti titoknak a gazdasági verseny szempontjából jelentős vetületét a Tpvt. nevű törvény tartalmazta, amely nem segítette a tisztánlátást.

Mi is az üzleti titok most?

A védelem körébe nemcsak a technologiai ismeretek: gyártási folyamatok, összetevők, eljárások tartozhatnak, hanem a kereskedelmi információk körébe tartozó üzleti stratégiára, beszállítókra vonatkozó információk, vevői adatbázisok, üzleti tervek, piackutatások.

Sőt az üzleti titok harmadik típusának számít a know-how (magyar szóhasználatban a védett ismeret), amely a rögzített formában rendelkezésre álló műszaki, gazdasági vagy szervezési ismeretet jelöli azzal, hogy annak azonosíthatónak kell lennie.

Maga a törvény azonban nem egy példálózó felsorolást, hanem meghatározást ad, amelynek az legfontosabb elemei, hogy az üzleti titok:

• gazdasági tevékenységhez kapcsolódik
• titkos, de legalábbis nem könnyen hozzáférhető
• vagyoni értékkel bír, és
• a titokban tartása érdekében a titok jogosultja az ésszerűen elvárható lépéseket megtette.

Az üzleti titok fogalma ennek megfelelően érdemben nem változott, csak finomodott a szóhasználat alapvetően két ponton, egyrészt a meghatározásnak már része, hogy itt titkos információról van szó, másrészt egyértelművé vált, hogy a szellemi tulajdon formáihoz hasonlóan az üzleti titok is vagyoni értéket képvisel.

Egyúttal ez azt is jelenti, hogy nem minden információ számít üzleti titoknak, ami a vállalkozás rendelkezésére áll. Így például vitatható, hogy üzleti titoknak számít-e az elektronikus levelezés: amennyiben a levelezésnek önmagában nincs kereskedelmi értéke, akkor ugyan nem tartozik ebbe a körbe, de magántitokként még védelem alá eshet.

Az irányelv előkészítő anyaga szerint az üzleti titok kiszivárgásának egyik forrását a volt munkavállalók képezik, ezért érdemes megemlíteni, hogy ebben a körben a munkajogi szabályok legfeljebb két éves határidőt határoznak meg[3], amelyen belül a volt munkavállaló még a munkaviszony megszűnését követően sem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel a munkáltatója jogos gazdasági érdekét sértené vagy veszélyeztetné feltéve, hogy a felek versenytilalmi megállapodást kötöttek. Mivel a szándékosság nem előfeltétele a jogsértésnek, ezért ez a rendelkezés azt is tiltja, hogy a volt munkavállaló akár gondatlanságból felfedje a vállalkozás üzleti titkát.

És ha egyszer vagyoni értékkel rendelkezik

Az üzleti titokhoz fűződő jog átruházható, azaz forgalomképes, így a szellemi tulajdonjogokhoz hasonlóan az üzleti titok hasznosítására másnak engedélyt adható (üzleti titok hasznosítási szerződés), vagy akár az üzleti titok át is ruházható (üzleti titok jogátruházási szerződés).

Így üzletág átruházása esetén, amennyiben vagyoni értékkel bíró adatbázisok is átadásra kerülnek, úgy a fentiekkel összhangban sor kerülhet üzleti titkok átadására is.

Hogyan sérthető meg az üzleti titok?

Az üzleti titkot megsérti, aki az üzleti titkot jogosulatlanul megszerzi, hasznosítja vagy felfedi.

Az üzleti titok jogosulatlan megszerzését jelenti, ha a megszerző személy:

• az üzleti titokhoz engedély nélkül hozzáfér
• engedély nélkül eltulajdonítja
• engedély nélkül másolatot készít, vagy
• üzleti titkot a jogosult hozzájárulása nélkül, a jóhiszeműség és tisztesség követelményébe ütközően más módon megszerzi.

Az üzleti titok jogosulatlan használata vagy felfeldése magában foglalja azt az esetet is amikor például a megszerzés még a jogosult engedélyével történt , de harmadik személynek való továbbadás már a felek közötti titoktartási megállapodás megsértésével járt.

Az is megsérti az üzleti titokhoz való jogot, aki az üzleti titokhoz közvetlenül vagy közvetetten olyan másik személytől jutott hozzá, aki az üzleti titkot jogosulatlanul adta tovább, és a megszerző erről tudott, vagy tudnia kellett.

A megsértés lehetséges következményei

Az üzleti titok megsértése esetén számos szankció áll rendelkezésre, többek között kérhető:

• az üzleti titok felhasználásával előállított áru visszahívása a kereskedelmi forgalomból, vagy ennek a pénzbeli ellentételezése
• adatszolgáltatás a jogsértő áru forgalmazásában résztvevőkről
• a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítése
• mindezeken felül a jogosult kártérítést is követelhet, ha pedig a kár összege nem határozható meg, akkor általános kártérítésre lehet igényt tartani. Utóbbi összege nem lehet kevesebb mint az elmaradt hasznosítási díj mértéke.

Konklúzió

A korábbiaknál részletesebb szabályozás ténye, túl a tagállamok közötti harmonizáció előnyein, önmagában jelentős haszonnal jár, elsősorban ott, ahol nincs a felek között titoktartási megállapodás, vagy azért, mert nem kötöttek, vagy azért, mert a dolog természetéből következően nincs, például az üzleti titok megszerzője azt a jogosult tudomása nélkül szerezte meg.

Az üzleti titok törvény ugyanakkor nem váltja ki a felek között kötendő titoktartási megállapodást, hiszen a felek feladata a törvény által adott keretek tartalommal való megtöltése, így többek között annak rögzítése, hogy mi az az üzleti titok, amelyhez a jogosult hozzáférést ad, a másik fél azt milyen célra használhatja, és meddig terjed a jogosult által adott engedély.

Cégeladás esetén különös jelentősége van a titoktartási nyilatkozatnak, illetve titoktartási megállapodásnak, hiszen a felek közötti kommunikáció, de különösen az eladó vállalkozás átvilágítása során a potenciális cégvásárló jelentős mennyiségű bizalmas információhoz férhet hozzá.

Emellett az üzleti titok átruházási szerződés és az üzleti titok hasznosítási szerződés létét csak megemlíti a törvény, de ezek tartalmának kidolgozását teljességgel a felekre hagyja.

Összességében pedig hangsúlyosabbá tette az üzleti titok szellemi tulajdonjogi, vagyoni jellegét, és most már egyetlen helyről olvashatók ki ezen szabályok függetlenül attól, hogy az üzleti titok esetleges megsértése piaci hatású, az üzleti tisztesség követelményébe ütköző, vagy ilyen hatással nem rendelkező.

Lábjegyzet

[1] 2016/943/EU irányelv

[2] 2018. évi LIV. törvény az üzleti titok védelméről

[3] Munka Törvénykönyve 228. §

Originally published at https://uzletresz.com.