Eladó cégek értékének meghatározása — milyen mérőszámokat alkalmazunk?

Aki céget ad el vagy vesz, az jó eséllyel hamar hallani fog az EBITDA-ról, ha saját maga még nem használná. Az aEBITDA az EBITDA kiigazításával a vállalkozás által hosszabb távon rendszeresen megtermelni képes jövedelmet kívánja megragadni. Az SDE pedig azoknak a családi vállalkozásoknak az értékelésében nyújt hasznos segítséget, ahol a tulajdonos egyben az ügyvezetői feladatokat is ellátja.

A Private platformon igyekszünk a cégértékelés során olyan mérőszámokat alkalmazni, amelyek kellően részletes számításon alapulnak ahhoz, hogy megfelelően mutassák az eladó vállalkozások jövedelemtermelő képességét. Ugyanakkor kellően standardizáltak ahhoz, hogy lehetővé tegyék a kínálatunkban lévő eladó cégek széles körének az összehasonlítását.

Bár módszertanilag a működő vállalkozások értékét általában és elsősorban részletes jövedelemezőségalapú módszerrel, azon belül is normalizált adósságmentes cash-flow sorozatok jelenértékének becslésével tartjuk helyesnek számítani, az értékelés első közelítését jóval egyszerűbben és gyorsabban, néhány, az éves beszámolóból is kiolvasható adat alapján megpróbálhatjuk megbecsülni.

Ezen gyors mérőszámok alkalmazása nem váltja ki a cégértékelést, azonban adnak egy jól használható kiindulópontot mind az eladó cégek tulajdonosai, mind a vevői számára.

Az EBITDA (earnings before interest, tax, depreciation and amortisation) az alaptevékenység kamatok és adózás előtti eredményét közelíti — nem számolva sem a beruházások értékével, sem a befektetett eszközök értékcsökkenésével.

Előfordul, hogy az EBITDA értéket az alaptevékenységi cash-flow helyettesítőjeként alkalmazzák. Ez azonban már túlságosan leegyszerűsítő megközelítés. Ennek ellenére a mutatót a könnyű számíthatósága praktikussá teszi a jövedelemtermelés becslésénél.

Az EBITDA kiszámítására a szokásos képlet:

EBITDA = adózás előtti eredmény + fizetett kamatok — kapott kamatok + értékcsökkenési leírás

Ezek az adatok az éves beszámolóból — azon belül a leggyakrabban alkalmazott összköltséges eredménykimutatásból — kiolvashatók; forgalmi költséges eredménykimutatás esetén az értékcsökkenési leírást, egyszerűsített beszámoló esetén a fizetett és kapott kamatok összegét a főkönyvből, vagy más kimutatásból kell meghatároznunk.

Gyakori, hogy az EBITDA értéke közelíthető az EBIT (az eredménykimutatásban az „A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye sor”) és az értékcsökkenési leírás összegével:

EBITDA ≈ EBIT (üzemi eredmény) + értékcsökkenés

Figyelni szükséges ugyanakkor arra, hogy ez a számítás elhanyagol számos tételt a pénzügyi műveletek eredményének számításából (leányvállalattól kapott osztalék, árfolyamnyereség/veszteség, átértékelési különbözetek), amely által torzulhat az így kiszámított eredmény.

Az EBITDA segíti az akár különböző iparágakban működő vállalkozások összehasonlítását azáltal, hogy igyekszik kiszűrni a finanszírozási struktúrából, tőkeáttételből, vagy a múltbeli beruházási döntésekből eredő pénzmozgással nem járó tételeket.

Az EBITDA természetesen nem mindenható, megvannak a korlátai, azonban egyszerűsége és elterjedtsége okán egy jó összehasonlítást ad.

A népszerűségéhez nem utolsó sorban hozzájárul, hogy az EBITDA az üzemi eredménynél egy magasabb szám.

Az adjusted (kiigazított) EBITDA (röviden: aEBITDA) az eladó vállalkozásnak a diszkrecionális és az egyszeri tételektől megtisztított, hosszabb távon várhatóan fenntartható jövedelemtermelő képességét célozza bemutatni.

aEBITDA (adjusted EBITDA) = EBITDA +/-egyszeri, nem visszatérő bevételek és költségek + diszkrecionális költségek

Az aEBITDA ezért mindig azzal összefüggésben értelmezhető hogy, mely tételeket vesznek figyelembe az EBITDA kiigazítása során.

Az aEBITDA kiszámítására nincs egy szigorúan meghatározható módszer. A számítás szabadon alakítható addig, ameddig a számítás módja elfogadható mind az eladó, mind a vevő számára.

A kiindulásként használt EBITDA összegét egyrészt azokkal az egyszeri bevételekkel és kiadásokkal szükséges kiigazítani, amelyek nem jellemzik az üzleti tevékenység lényegét.

Fontos észrevenni, hogy ebben a műveletben az „egyszeri” bevétel, vagy kiadás nem a rendszeres bevételnek, kiadásnak az ellentéte, hanem olyan rendkívüli tétel, ami a szokásos üzletmenet során nem következik be. Jó példa ilyenre egy ritka pályázati támogatás elnyerése, vagy valamely nem termelő eszköz eladása, amelyek jellegüknél fogva nem szokásos események.

Másrészt növelni kell a diszkrecionális költségek összegével, amely azokat az eladó vállalkozás által költségként elszámolt tételeket jelenti, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül az üzletmenethez, és amelyeket az új tulajdonos feltehetőleg nem tekintene a vállalkozás működtetéséhez szükségesnek, vagy azzal közvetlenül összefüggőnek. Ilyen lehet például a régi tulajdonos kedvenc labdarúgócsapatának támogatása, ami az új tulajdonos számára nem jelent fizetési kötelezettséget.

Ebben a korrekcióban szoktuk azt is figyelembe venni, ha vannak olyan cégköltségként elszámolt tételek, amelyek valójában a tulajdonos személyéhez, családjához kötődnek (tudjuk, hogy ön nem csinál ilyet, de mi láttunk már olyan céget, ahol ez előfordult…).

A fenti számításból adódóan, a legkisebb cégeket leszámítva, az aEBITDA rendkívüli hasznos tud lenni az eladó cég értékének a meghatározásában.

Az SDE (Seller’s Disposable Earnings, Tulajdonos Rendelkezésére Álló Jövedelem) azoknak a kisebb, ill. családi vállalkozásoknak az értékelésében ad segítséget, ahol a tulajdonos az ügyvezetői (vagy más vezetői) feladatokat is ellátja, és nem (vagy nemcsak) tulajdonosként, azaz osztalékágon, hanem ügyvezetőként is vesz fel jövedelmet a vállalkozásból, és az így felvett, vagy éppen felvenni elmulasztott jövedelem számottevően befolyásolja a vállalkozás eredményességét.

SDE (Tulajdonos Rendelkezésére Álló Jövedelem) = aEBITDA + a tulajdonos-ügyvezető foglalkoztatásának költségei

Az SDE alkalmazásának további előnye, hogy amennyiben az eladó nem vesz fel ügyvezetőként jövedelmet az eladó cégből, vagy kevesebbet vesz fel annál, mint

  • amennyi egy olyan új (külső) ügyvezető piaci fizetése lenne, akit a cég vevője tudna a helyére felvenni, hogy a vevő (befektető) képviseletében ellássa a cég napi irányítását, vagy
  • amennyi az eladó cég vevője által elvárt jövedelem lenne, ha maga a vevő főállásban venné át a vállalkozás napi irányítását

akkor az SDE összege megegyezik, vagy közel megegyezik az aEBITDA összegével.

A fenti számítások előnye a relatív egyszerűségük, amely elősegíti felhasználásukat különböző vállalkozások eredménytermelő képességének az összehasonlítására.

Ezek a mutatószámok természetesen cégértékelés során is praktikusan felhasználhatók kiindulásként.

A cégértékelés azonban nem pusztán egy szorzószámot keres, nem pusztán a mérőszámok szélesebb körét alkalmazza, nem pusztán a jövedelemtermelő képesség mellett más módszerek szélesebb körét is alkalmazza, hanem a szükséges esetekben a fenti mérőszámok alkalmazásával is mélyebbre tekint. Így például az aEBITDA része lehet a kiigazítás a cégcsoport más tagjai számára nem piaci áron nyújtott, vagy igénybe vett szolgáltatásokra tekintettel. Hasonlóképpen, magas beruházásigénnyel járó iparágakban önmagában az EBITDA alapú fenti számítás szintén nem ad teljes képet, éppen az értékcsökkenés és ezáltal a beruházási költségek kiszűrése okán.

Eladóként érdemes arra készülni, hogy a vevőjelölt legkésőbb az eladó vállalkozás átvilágítása során rá fog kérdezni az aEBITDA kiszámításához felhasznált tételekre, így azoknak indokolhatóknak kell lenniük.

Azt gondoljuk, hogy a fenti mérőszámok árnyaltabb képet adnak az eladó vállalkozás jövedelmezőségéről mint önmagában a beszámoló, miközben könnyen használhatóak. Ráadásul, legalábbis az EBITDA számítás, legalábbis a legkisebb cégeket leszámítva sztenderd iparági eljárásnak tekinthető.

Tekintse meg további oldalainkat amennyiben vállalkozást eladna, vagy vállalkozást venne, illetőleg a Standard platformon meghirdetett eladó cégek között keresne, vagy akár többet megtudna a Private platform működéséről.

Originally published at https://uzletresz.com on April 10, 2020.

--

--

--

Adequit operates the uzletresz.com website available in Hungarian. uzletresz.com Cégértékesítési és tőkebevonási portál | Kft formában működő eladó cégek

Love podcasts or audiobooks? Learn on the go with our new app.

Get the Medium app

A button that says 'Download on the App Store', and if clicked it will lead you to the iOS App store
A button that says 'Get it on, Google Play', and if clicked it will lead you to the Google Play store
Adequit on Medium

Adequit on Medium

Adequit operates the uzletresz.com website available in Hungarian. uzletresz.com Cégértékesítési és tőkebevonási portál | Kft formában működő eladó cégek

More from Medium

The Defiants Alpha Contest

Sasha Announces ‘TEN’ + LNOE Events

Things you should know about Say No DAO #3

Burning CROD tokens